Egyéb színek a térképen

Szinek a közigazgatási térképeken

Az előző két részben (domborzat és vizek ábrázolása) elsősorban a földrajzi térképeken előforduló színek bemutatásával, jelentésük magyarázatával foglalkoztunk. De másfajta térképeken ugyanezeknek a színeknek más jelentésük is lehet. Az egyetlen állandó elem, minden térképen a vízrajz, amelyiket a kék szín vagy ennek egy változatával rajzolnak.

1. ábra

A közigazgatási térképeken az országokat és megyéket mutatják be, ezeket szokták más-más színnel jelölni. Ebben az esetben a színeknek nincsen jelentésük: az a feladatuk, hogy a szomszédos területeket jól megkülönböztesse egymástól. Ezeken a térképeken nagyon ritkán szerepel a domborzat, ilyenkor inkább az árnyékolással igyekezünk sejtetni, milyen lehet az ábrázolt területek domborzata. Elsősorban a közigazgatási határokat (ország-, megyehatárokat), az útvonalakat (közutakat, vasutat) valamit a településeket emelik ki a közigazgatási térképek szerkesztésekor (1. ábra).

2. ábra

Hogyan ábrázolják az útvonalakat és a határokat

A települések jelölése különböző módokon történhet: nagyobb méretarányú térképeken a nagy települések rajza igyekszik megközelítően visszaadni valódi körvonalát, míg a kisebb településeket csak egy jellel (általában egy körrel) lehet ugyanazon a térképen ábrázolni. (2. ábra)

Ugyanez vonatkozik a térképen olvasható nevekre is: vannak a földrajzi nevekkel kapcsolatban általános szabályok, amelyeket a térképészeknek be kell tartaniuk és amelyekről röviden beszélni fogunk a földrajzi nevekről szóló fejezetben. De ezen felül maguk a térképészek döntik el, milyen betűtipust és mekkora méretet használnak névíráskor.

Minden atlaszban, térképen más és más vonalakkal, színekkel ábrázolják az útvonalakat, vasutakat és közigazgatási határokat. Ábrázolásuk nagyon különbözhet egymástól, ami elsősorban a térképészek döntéseitől függ (3. ábra). Azért fontos a jelmagyarázat a térképeken: segítségével megtudhatjuk, a térképen melyik jel mit jelent.

3. ábra


4. ábra
Szinek a turistatérképeken A turistatérképeken általában a zöld és a barna szín a meghatározó, mivel ezek a térképek főleg természeti látványosságokban gazdag tájakat ábrázolnak a kirándulók tájékoztatása céljából. A zöld színnel és különböző árnyalataival erdőket, gyümölcsös kerteket, stb. jelölünk. Gyakran a színek nem elegendőek: annyi árnyalatot kellene használnunk, hogy a különböző területeket nem tudnánk szabad szemmel felismerni (4. ábra). Emiatt jelekkel egészítjük ki őket. (5. ábra)

5. ábra
A barna színnel ábrázoljuk a szintvonalakat, amelyekkel a táj domborzatának részleteit, a különböző felszíni formákat tudjuk érzékeltetni (6. ábra).

6. ábra
A turistatérképek másik lényeges jellegzetessége, hogy a kirándulók számára fontos turistautakat is ábrázolja. Ezek olyan földutak, erdei utak, ösvények, stb. amelyeken különböző színű (piros, kék, zöld, sárga) illetve alakú (kereszt, négyzet, kör, háromszög) jelzésekkel láttak el, a könnyebb tájékozódás céljából. A magyar turistatérképeken főleg kétféleképpen ábrázoljuk. Az egyik, amikor az eredeti útra egyszínű vonalat rajzolnak végig és egy betűvel jelzik a turista út színét, egy kiegészítő jellel pedig a jelzését (7. ábra). Más térképeken az eredeti útra helyeznek egy képszerű jelet, amely a valódi turista jelzés pontos másolata (8. ábra).

7. ábra	8. ábra

Szinek a tematikus térképeken

A tematikus térképeken az ábrázolandó szaktéma mindig előtérbe kerül, ezt kell hangsúlyoznunk. Ezek a térképek úgynevezett "háttértérképként" használják az egyszerűsített tartalmú földrajzi vagy közigazgatási térképet. A tematikus térképen használt színek pontos jelentését a jelmagyarázatban találod meg. Hosszú éveken át a könnyebb térképolvasásra szolgáló, általános irányelvek alakultak ki, amelyeket te is megfigyelhetsz egy tematikus térkép megtekintésekor:

9. ábra

- Az ábrázolandó kis értékekről a nagyobb értékek felé haladva egyre sötétebb színeket alkalmazunk, vagy egy fekete-fehér térkép esetén egyre sűrűbb mintával (vonalkázással, a fekete szín különböző árnyalatával, stb.) töltjük ki a területet. Erre egy tipikus példát a 9. ábra mutatja, mind a két változatban.

10. ábra

- Az előző ponttal összefügg az úgynevezett hideg és meleg színek használata. Példaként szolgál a 10. ábra: a januári középhőmérsékletet szokás fakóbb, hidegebb színekkel ábrázolni,míg a júliusit élénkebb, melegebb színekkel kerülnek ábrázolásra.

11. ábra.

- A területi színezés, a vonalkázás (legyen fekete-fehér vagy színes) és a képszerű mértani jelek használata kiegészítik egymást a tematikus tartalom megadásában. Ez olyan térképeken fordul elő, amelyek egyszerre kettő vagy több tematikát mutatnak be (11. ábra).

Ha a térképeken más témákat ábrázolunk...

A tematikus térképeken sokszor használnak diagramokat az információ (adatok) szemléletesebb bemutatása érdekében. Diagramokból rengeteget fajtát ismerünk, de a leggyakrabban az oszlop- és a kördiagram különböző változataival találkozhatunk a térképen (12. ábra).

12. ábra

A térképen a diagramok egyformán vonatkozhatnak egy pontra (pl. egy településre) vagy egy nagyobb területre (megyére vagy országra). A diagramokon használt színek jelentését szintén a térkép jelmagyarázatában találjuk, a diagram méreteivel kapcsolatos magyarázattal együtt (13. ábra).

13. ábra

Más ábrázolási módszerekkel is tudunk adatokat bemutatni a térképen, az előző oldalon már olvashattál néhányukről. Ezekkel a módszerekkel találkozhatsz az iskolai atlaszokban, a következő táblázatban összefoglaljuk őket:

ÁBRÁZOLÁSI MÓDSZER	TÉRKÉPRÉSZLET	MAGYARÁZAT
IZOVONALAK		Egy adott területen egy jelenség (pl. hőmérséklet, csapadék eloszlása) erőssége folyamatosan változik. A mérések adatai alapján meg tudjuk határozni azokat a területeket, ahol ez a jelenség azonos mértékben fordul elő. Ezeket a területeket a térképeken vonalakkal határoljuk: ezeket a vonalakat izovonalaknak nevezzük. A különböző területeket különböző színekkel töltjük ki. Ha egy fekete-fehér térkép készül, akkor más-más tipusú vonalkázás, pontokkal, a fekete szín tónusaival különböztetjük őket.
MÉRTANI ÉS KÉPSZERŰ JELEK		Néha csak hozzávetőlegesen tudjuk megadni hol fordul elő az ábrázolandó téma egy területen. Ilyenkor nem izovonalakkal, hanem a mértani vagy képszerű jelek elhelyezése ill. ezeknek megszünése megenged nekünk következtetni, mettől meddig (illetve körülbelül hol) terjed el az ábrázolt téma ezen a területen.
MOZGÁS- VONALAK		Néha hagyományos térképeken nem mennyiséget, minőséget vagy helyet akarunk szemléltetni, hanem helyváltoztatás, valamint ennek az irányát. Ezt nyilak segítségével megtehetjük. Ezzel az ábrázolási módszerrel elsősorban a történelmi atlaszokban találkozol, amikor például egy csatában harcoló hadseregek mozgását akarjuk megmutatni.
PONTSZÓRÁS		Láttál már ilyen térképet? Gyakorlatilag első látásra el tudjuk dönteni, hogy az ábrázolandó téma hol fordul elő sűrűbben és hol ritkábban. Ez a pontszórásos térkép, amelyikkel valaminek a földrajzi eloszlását úgy adjuk meg, hogy róla minél gyorsabban és áttekinthetőbben tudjunk képet alkotni magunkban. Ez egy nagyon közkedvelt ábrázolási eszköz, amikor népsűrűséget akarunk egy térképen bemutatni.

Bekezdések

Egyéb színek a térképen

Személyes eszközök