Néhány szó a földrajzi nevekről...

Mi a földrajzi név?

El tudsz képzelni egy térképet nevek nélkül? Ilyet mutatunk ezen az ábrán (1-a. ábra).

1-a. ábra

1-b. ábra

Felismered-e, melyik területet ábrázolja? Valószínűleg hosszabb ideig kell nézned a térképet, mivel a rajta levő településeket, utakat, patakokat stb. rajzuk alapján kell azonosítanod. De mennyivel könnyebb, ha ugyanazon a térképrészleten szerepelnek a földrajzi nevek: elolvasásuk után már tudhatod, melyik területről van szó (1-b. ábra).

Ez a példa rávilágít, mekkora jelentőségük van a földrajzi neveknek. De mit tekinthetünk földrajzi névnek? Egyszerűen: azokat a tulajdonneveket, amelyek térképeken szerepelnek. Ha egy kicsit pontosabb meghatározást akarunk adni, akkor az 1998-ban kiadott, " A földrajzi nevek helyesírása" című könyvből rövidítve idézhetünk: a földrajzi név olyan tulajdonnév, amelyet a földfelszín természetes (hegy, patak stb.) vagy mesterséges (csatorna, település stb.) részleteinek azonosítására használnak. Ez azt jelenti, hogy földrajzi névvel térképen is, de nem kizárólag térképen találkozhatunk. Ha egy útikönyvet olvasunk, a szövegben szereplő országok, tájak, városok stb. nevei szintén földrajzi nevek. Ettől függetlenül a leírásokat kiegészítő térképeken is szerepelhetnek ezek a földrajzi nevek.

Földrajzi nevek helyesírása

A földrajzi nevek helyesírása külön fejezetet alkot a térképészetben. Nagyon fontos ismerni, hogyan kell helyesen írni a földrajzi neveket. Erről először a 3. osztályban tanultál, és az 5. osztályban a leglényegesebb általános alapelveket megismerted. Ezeket most ismételjük, illetve érdekes tudnivalókkal egészítjük ki:

- Nagyon gyakran a földrajzi név utolsó tagja egy földrajzi köznév, vagyis olyan név, amely egy földrajzi fogalmat jelöl (pl. tenger, tó, folyó, patak, hegy, dombvidék, domb, völgy stb.). Ezt a földrajzi köznevet az előtte álló névhez kötőjellel kapcsoljuk, és kis kezdőbetűvel írjuk. Például:

De ez alól vannak kivételek! Olyan hegységek és folyók nevével találkozhatunk a térképeken, amelyek egyetlen tulajdonnévből állnak. Azaz, nem szükséges hozzátenni a "hegység", "folyó" stb. köznevet. Ilyen pl. Magyarországon a Duna, a Tisza és a Balaton, vagy a Mátra és a Börzsöny. Magyar térképeken más földrészeken is előfordulnak ilyen földrajzi nevek: Amazonas, Szahara, Tátra, Himalája.

- Ha égtájak szerint nevezzük meg a földrészek vagy országok egy részét, akkor szintén kötőjellel és nagy kezdőbetűvel írjuk ezeket a földrajzi neveket:

- A több szóból álló államnevek és intézménynevek minden egyes szavát nagy kezdőbetűvel, és külön írjuk. Kis betűvel csak a kötőszót (például az "és" szót) kell írni. Például:

- Az államrésznevek (pl. megye, tartomány stb.) és közterületek (pl. utca, tér, híd, sétány stb.) nevében a megye, utca, tér, híd stb. szót (azaz a köznevet) kis betűvel kell kezdenünk:

- Ha több egykori megyéből alakult egy megye, akkor az egykori megyeneveket kötőjellel kapcsoljuk egymással:

- Ez nem minden: a térképek még néhány meglepetéssel szolgálnak. Előfordulhat, hogy egy nevet többféleképpen írják a térképekre. Példa erre a Margit-sziget: ha az előző alakban (kötőjellel) írjuk, akkor a sziget nevét jelöli. De ha a Margitsziget nevet látjuk, akkor már Budapest egyik városrészéről van szó, amit egybeírunk. Más esetekben is ugyanez történik:

Betűtípusok és nevek elhelyezése a térképeken

A köznevek alapján, térképhasználat nélkül is következtethetünk, mennyire jelentős az adott területen egy domborzati forma (halom, domb, dombság, hegy, hegység), vagy a folyóvíz (ér, csermely, patak, folyó, folyam). Ezek a rokon értelmű köznevek egy természetes rangsort jelölnek.

2. ábra

A szemléletesebb olvasás érdekében a különböző földrajzi neveket más-más betűtípussal, színnel írják a térképekre. Általános követelmény, hogy lehetőleg egyszerű, szép és olvasható betűtípust válasszanak ki a térképészek. Rengeteg betűtípus között lehet választani, a fenti 2. ábrán néhányat megmutatunk.

A vízrajzi, domborzati és közigazgatási neveket úgy különböztetjük meg egymástól, hogy más-más betűtípusokkal írjuk. Ezenkívül, a földrajzi nevek betűmérete megadja, mennyire fontos a megnevezett tereptárgy. Minél nagyobb a betű, minél vastagabb betűtípussal van megírva egy földrajzi név a térképen, annál fontosabb településről, folyóvízről, hegyről stb., vagy nagyobb elterjedésű területről van szó.

3. ábra

A 3. ábrán láthatod, hogyan szokták elhelyezni a településneveket a térkép jelmagyarázatában: a kisebb tanyáktól indulva a városokig a betűméret növekszik, esetleg vastagabbak is lesznek a betűk. Ha szükséges, a településnév aláhúzásával jelöljük ki az adott település közigazgatási "rangját". Például, a látható térképrészleten a megyeszékhely neve egy vonallal alá van húzva (4. ábra).

4. ábra

5. ábra

Különböző térképeken különböző vastagságú, általában kettő vagy egy vonallal húzzák alá a megyeszékhelyeket vagy az országok fővárosait. Az 5. ábrán több példát mutatunk erre.

Az olvashatóság érdekében

6. ábra

A vízrajzi neveket általában kék színnel és dőlt betűkkel írjuk. De az is előfordul, hogy csak kék színnel, vagy csak dőlt betűvel különböztetjük meg a többi földrajzi névtől (6. ábra).

7. ábra

A domborzati nevekre jellemző, hogy vastagabb betűkkel írjuk. Ha a dombság vagy hegység vonulatát is akarjuk érzékeltetni, akkor annak megfelelően íveljük a nevet (7. ábra).

8. ábra

Nagyon gyakran a betűk közti távolságot úgy növeljük, hogy a név elhelyezése megadja az ábrázolt terület elterjedését is. Ez igaz mind a domborzati, mind a vízrajzi nevek esetén (8. ábra). Más területneveket (tájneveket) is így írjuk (9. ábra).

9. ábra

10. ábra

A jelentősebb csúcsneveket szintén vastagabb betűvel írjuk: Ilyenkor szükségünk van egy jelre is (általában kereszt, kisebb kör vagy háromszög), hogy segítségével megadhassuk a csúcs helyzetét. A legtöbb földrajzi térképen nem csak a nevet, hanem a magasságot is megírjuk (10. ábra).