Vizek ábrázolása a térképeken
- Hogyan ábrázoljuk a folyóvizeket a térképeken?
- Az állóvizek ábrázolása
- Még néhány szó a folyóvizek ábrázolásáról...
|
Folyóvizek ábrázolása a térképeken
|
| Földünk vizei lehetnek álló és folyóvizek. Az óceánok, tengerek és tavak alkotják a legfontosabb állóvizeket, míg az erek, csermelyek, patakok, folyók és folyamok a folyóvizeket. Az ember által épített víztározókat szintén az állóvizek közé soroljuk, ahogy a szabályozott vízfolyásokat és csatornákat folyóvizeknek tekintjük.
|
|
| 1. ábra |
A térképeken a vizeket kék színnel vagy ennek valamilyen árnyalatával rajzoljuk. Folyóvizek esetén megfigyelhetjük, hogy a vonal vastagsága nem azonos minden esetben: a térkép méretarányától függően a folyamokat dupla vonallal ábrázoljuk, míg a folyók vonalát a patakokénál vastagabb vonallal (1. ábra).
|
|
| 2. ábra |
|
A jelentősebb folyóvizek vastagsága sem egyforma teljes hosszában: a forrásnál mindig vékonyabbak és folyamatosan vastagodik a torkolatáig. A folyamok és nagyobb folyók esetén nem ritka, hogy a forrásnál egyetlen kis vonallal kezdik ábrázolni és a torkolatnál már dupla vonallal kell jelölni (2. ábra).
|
|
Állóvizek ábrázolása a térképeken
Az állóvizeket teljes hosszában ugyanolyan vastagságú vonallal határoljuk. A vonal színe általában megegyezik a folyóvizek vonalának a színével. A kisebb állóvizeket a kék szín egy világosabb változatával töltik ki (3. ábra).
|
|
3. ábra
A földrajzi térképeken a nagy óceánok és tengerek esetén alkalmazzák a domborzatábrázolásból ismert rétegszínezést. A vizek rétegszínezésének két fontos sajátossága van: csak a fehér (kékes-fehér) és a sötét kék közötti árnyalatokat alkalmazunk, illetve a mélyebb vízalatti területeket sötétebb árnyalattal kell ábrázolni. A partok felé haladva egyre világosabb árnyalatot használunk (4. ábra). E színárnyalatok jelentését, ugyanúgy mint a domborzat esetén, a térkép jelkulcsában találod meg.
|
|
|
| 4. ábra |
A térképek legtöbbször egyetlen egy színskálával mutatják a domborzatra és a vizekre vonatkozó színárnyalatok magassági és mélységi értékeit (5. ábra). Mélységi számokat is helyeznek a térképekre: ezek színével vagy betűtípusával különbözhetnek a magassági számoktól.
|
|
|
5. ábra
|
Még egy pár érdekesség...
|
| 6. ábra |
Ha a vízfolyás az év egy részében száraz, vagyis időszakos, akkor ezt szaggatott vonallal szokták a térképen jelölni. Ezt világtérképeken elsősorban a sivatagokon láthatjuk (6. ábra).
|
|
| 7. ábra |
Az ember által szabályozott folyókat és csatornákat meg kell különböztetni a természetes vízfolyásoktól: ehhez leggyakrabban kisebb vonalkákkal "fogazzuk" a folyóvíz "fővonalát" (7. ábra).
|
|
| 8. ábra |
A vízeséseket, és gátakat szintén külön kis jellel lehet ábrázolni (8. ábra).
|
|
| 9. ábra |
A mocsarakat, fertőket és lápokat általában szaggatott, kék színű kis vonalakkal töltik ki. Ha nádas területek is vannak, ezeket külön kis jellel ábrázoljuk (9. ábra).
|
|
| 10. ábra |
A vízrajz nagyon fontos tájékoztatási elem, amelyik sem a földrajzi, sem a közigazgatási térképről nem hiányozhat. Még a legkisebb méretarányú, legegyszerűbb Magyarország térképeken is ábrázolják a Dunát és a Balatont: ezek a vizek az ország földrajzi "arculatához" tartoznak, nélkülük nem is tudjuk elképzelni az országot (10. ábra). |
|
|
