Térképtörténet

Az ember nagyon régóta használ térképeket ahhoz, hogy tájékozódni tudjon ...

Természetesen nem a mai, pontos térképekre kell gondolnunk: az első térképeket inkább "ábrázolásoknak" nevezhetjük. Ezeket a földön készítették, kis faágak, kavicsok és kövek segítségével. Ilyen "térképet" rajzolt egy öreg indián Kolumbusz Kristófnak 1502-ben. Így hajózhatott tovább Guanaja-szigetéről dél felé, és eljuthatott Honduras partjáig (1. ábra).

1. ábra

Szerte a Földön, a természeti népek ilyen vázlatokat használtak, de csak az európai felfedezők feljegyzéseiben maradt tanúbizonyság róluk.

Olyan népek is voltak, akik tartósabb anyagokból készítették térképeiket, közülük feltétlenül meg kell említenünk a csendes-óceáni Marshall-szigetek őslakói által készített pálcikatérképeket (2. ábra).

2. ábra

3. ábra

Térképek kövön, agyagtáblán és papíruszon

A régebbi térképek nem papíron készültek, hanem a különböző népek az idők folyamán más és más "anyagokon mintázták" az őket körülvevő környezetet, amit világnak is tekintettek.

4. ábra

Az észak-olaszországi Camonica-völgyben sziklafalra vésett 4 m hosszú térképet találtak, amely egy öntöző hálózatot ábrázol, és valamikor Kr. e. 1600-1400 között készülhetett (4. ábra).

5. ábra

6. ábra

A babilóniaiak agyagtáblára rajzoltak egy világtérképet Kr. e. 500 táján (5. ábra). Ezen a térképen az akkori Mezopotámia szerepel, amely a mai Irak területén fekszik (6. ábra).

Az egyiptomiak már a papírhoz jobban hasonló anyagra rajzolták térképeiket: ez volt a papirusz.

7. ábra

A görög tudósok

Egy évszázaddal később Eratoszthenész az első görög tudós, aki a mai értelemben is világtérképnek nevezhető térképet készített (9. ábra).

9. ábra

Eratoszthenész hírnevét nemcsak ez a térkép alapozta: ő volt az első aki a gömb alakú Föld kerületét és sugarát a maihoz nagyon közeli értékekkel határozta meg:

10. ábra

Római úttérképek

Amikor Ptolemaiosz munkálkodott Alexandriában, ez a város már az erősen terjeszkedő Római Birodalom része volt (11. ábra).

11. ábra

A római légiók Európa-szerte állomásoztak: szükségük volt olyan térképekre, amelyek segítségével eligazodhattak menetelésük során, és útközben könnyen kezelhetőek legyenek. Így keletkezett az egész birodalmat ábrázoló úttérkép, amely egy 682 cm hosszú és 34 cm széles pergamen tekercsre rajzoltak (12. ábra).

A térképen csak a fontosabb települések és utak találhatók, de a települések közti távolságokat is megjegyezték, mivel ez nagyon fontos adat volt a római katonák részére. Az egyetlen fennmaradt példány 350 körül készülhetett és ma "Tabula Peutingeriana" néven ismerik.

A középkor térképei

A középkorban az európai természettudomány háttérbe szorult, ez érvényes volt a földrajzra és a térképészetre. Feledésbe merültek azok a görög tudósok által elért eredmények, amelyek ellentmondtak a Biblia tanításainak.

14. ábra

A portolán-térképek

A portolánokra jellemző volt az a több pontból induló vonalhálózat, amellyel a szélirányokat jelölték. A tengerpartot nagyon részletesen ábrázolták: a kisebb szigeteket, öblöket, zátonyokat, szorosokat stb. felnagyítva rajzolták, mivel ezek elhelyezése nagyon fontos volt a hajózás számára. A tengerpart mentén minden nevet ráírtak, és mivel a kikötők közti távolság is egy lényeges adat volt, ezeken a térképeken megjelent az aránymérték. Erről a korról megmaradtak nekünk a szélrózsák, mint a térképek egyik díszítő eleme (16. ábra).

A felfedezések térképei

A XV. század magával hozta a középkor végét és a reneszánsz kezdetét.

Az iránytű nélkülözhetetlenné vált a tengerészek számára, ahogy később a szextáns is (17. ábra).

A legjelentősebb tudományos esemény Ptolemaiosz nagy művének, a "Földrajzi segédlet" újrafelfedezése, és térképekkel való kiegészítése (19. ábra).

Ennek szélesebb körű elterjesztésében lényeges szerepet játszott Johannes Gutenberg nagyszerű találmánya: a nyomda (20. ábra).

20. ábra

Mindezek a tényezők a nagy felfedezések korszakához vezettek a XV. század végén: a portugál felfedezők Vasco da Gamával az élen körülhajózták Afrikát és Indiába jutottak (21. ábra).

Kolumbusz Kristóf nyugat felé hajózva felfedezi az Újvilágot (22. ábra), bár haláláig meg volt győzodve róla, hogy Ázsiába jutott.

Az új földrészek felfedezését két világtérképen örökítették meg:

- Cantino világtérkép (1502) (23. ábra).

23. ábra

- Juan de la Cosa világtérképe (1500-1509). Ő Kolumbusz kormányosa volt az első két felfedező útján (24. ábra).

24. ábra

Mercator és Ortelius

25. ábra

26. ábra

Munkáikkal Mercator és Ortelius megalapozta a jelenlegi atlaszok szerkesztési elveit: Mercator volt az elso térképész, aki ezeket a könyv formájában kinyomtatott térképgyűjteményeket atlasznak hívta. Ez az elnevezés túlélte a századok múlását és megmaradt a mai napig.

28. ábra

Az első magyar térkép

1528-ban megjelenik az első magyar térkép, amelynek készítője Lázár. Az ő személyéről nem sokat tudunk, kilétét homály fedi. Teljes bizonysággal csak azt lehet mondani, amit a térkép feliratán olvashatunk: "Lázárnak, Tamás esztergomi érsek volt titkárának műve" (29. ábra).

A térkép jelentősége a gazdag névanyagban rejlik: 1500 településhez mintegy 1400 nevet írt és közel 400 egyéb földrajzi nevet is találunk rajta.

Első látásra nehéz rajta felismerni a mai Magyarország területét. Ennek az a magyarázata, hogy a térkép körülbelül 45 fokkal el van forgatva, és ennek következtében az északi irány északnyugat felé mutat. Ha visszaforgatjuk a térképet, ahogy a 30. ábrán látjuk, akkor sokkal könnyebben felismerjük a Dunát, és középen a Csepel-szigetet.

30. ábra

Erre az elforgatott térképre többé-kevésbé pontosan rá tudjuk illeszteni Magyarország jelenlegi határát, hogy még egyszerűbb legyen az azonosítás (31. ábra).

31. ábra

Ha az első magyar térképről beszélünk, nem szabad megfeledkeznünk Zsámboky Jánosról sem, aki 1571-ben újra kiadta Lázár deák térképét, miután magyaros névírással és új nevekkel kiegészítette (32. ábra).