Térkép és valóság

1. ábra

Mielőtt kezdünk beszélni a térképről, röviden szeretnénk bemutatni neked bolygónkat, a Földet. Ma már megszokottnak számít a Föld látványa: folyóiratokban, könyvekben, a tévében és a moziban gyakran találkozunk vele. A tengelye körül forgó Föld képe már mindennapjaink részévé vált (1. ábra).

De az ember nem mindig ismerte olyan jól Földünket.

Több száz, ezer évvel ezelőtt az emberek csak az általuk lakott kis kiterjedésű területet ismerték. A tudomány még csak jelenlegi fejlődésének egy nagyon kezdeti szakaszában. tartott és az akkori közlekedési eszközök sem engedték meg, hogy hosszabb utazásokat veszélytelenül szervezzenek. Emiatt az emberek saját fantáziájukkal igyekeztek helyettesíteni tudásuk hiányát: például az ókori Indiában azt hitték, hogy a lapos Föld egy óriás kígyó, egy teknős és négy elefánt hátán fekszik (2. ábra).

2. ábra

A földgömb és a Föld alakja

Még a középkorban élő európaiak sem ismerték úgy a Földet, ahogyan mi ismerjük ma.

Mivel hosszú ideig a Földet egy fordított lapos tányérhoz hasonlítható korongnak hitték, csak a XV. század folyamán kezdett elterjedni a földgömbök használata az európai tudósok és utazók körében.

Azért írjuk a "közel" szót, mert valójában a Föld nem tökéletes gömb alakú, hanem egy picit "belapul" az északi és déli póluson (4. ábra). Ez a lapultság valóban nagyon kicsi: az Egyenlítőn mért átmérő alig 43 km-rel nagyobb, mint a pólusokat képzeletben összekötő vonal.

5. ábra

Miért Földnek és nem Víznek nevezzük bolygónkat?

A szárazföldek a Föld felszínének mintegy 31%-át foglalja (pontosan 149 736 000 km2), míg az óceánok által fedett terület túllépi a 69%-ot (335 369 000 km2) (6. ábra).

Mit látunk a földgömbön?

6. ábra

A földgömbön hat kontinenst találunk: Ázsia, Amerika, Afrika, Antarktisz, Európa és Ausztrália. Három nagy óceánt különböztetünk: első helyen a Csendes óceánt kell megemlítenünk, amely magában ugyanakkora mint a másik két (Atlanti- és Indiai-) óceán együttvéve (7. ábra).

Ezekhez kapcsolódnak a kisebb méretű tengerek, mint pl. a Jeges-tenger, Földközi-tenger és a Karib-tenger. A földgömbön szintén könnyen észrevesszük a nagyobb tavakat is, mint a Nagy Tavak Észak-Amerikában vagy a Viktória-tó Afrikában.

7. ábra

A gömbről a síkra... hogyan keletkezik a térkép?

Ha szervezzük a jövő évi nyaralást, akkor a kiválasztott területről, városról, országról, stb szeretnénk minél több információt megszerezni. Ilyenkor nagyon hasznos a térkép, amelyiket nem csak az utazás megszervezésében használunk, hanem magunkkal is visszük az útra, hogy segítségével tájékozódhassunk (8. ábra)

Egyáltalán nem egyszerű dolog "áttenni" a Föld (vagy más bolygó) felszíni formáit egy papírlapra, vagyis egy síkra. Ez ugyanolyan nehéz, mint egy narancsot egyenlő körcikkekre hámozni, és a héjdarabokat egymás mellé elhelyezni egy asztalon. Ez soha nem sikerül tökéletesen, a héjdarabokat nem tudod jól simítani az asztal síkfelületére (9. ábra).

A Föld esetén ugyanaz a probléma: nem tudjuk torzulás mentesen egy síkra rajzolni. A következő ábrában azt tettük a Földdel, amit korábban a naranccsal:

Eredetileg a körcikkek a narancs felső és alsó részén egyetlen egy ponton találkoztak, ezek a Föld bolygó északi és déli pólusnak felelnek meg. Most, egymás mellé elrendezve egy síkon, a pólusokat nem egyetlen pontként jelennek meg, hanem annyiszor , ahány szeletre vágtuk a narancsot. Ha azt akarjuk, hogy a pólusok pontként legyenek ábrázolva egy térképen, addig kell közelebb hoznunk minden egyes szeletet, amíg ezek nem találkoznak egymással (11. ábra).

12. ábra

Mi a térkép?

13. ábra

Mind a kettő ugyanazt ábrázolja, de térképnek csak az alsót nevezhetjük. Először kisebbített formában rajzolták, továbbá felülnézetből mutatja a felszíni formákat és az ember által a földfelszínen felépített tárgyakat.

Képtelenség ugyanolyan méretben egy papírlapon lerajzolni az egy bolygó felszínén található formákat, ezeket mindig le kell kicsinyítenünk. Ha 500-szor vagy 1000-szer kisebbre kell rajzolnunk valamit, akkor a kisebbítés mértéke:

1:500 vagy 1:1000 (1 aránylik az 500-hoz vagy 1000-hez).

Vagyis: a térképen 1 cm-nyi távolság a valóságban 500 vagy 1000cm-nek (5 vagy 10 m-nek) felel meg.

Ezt nevezzük a térkép méretarányának.

Összefoglalva: a térkép a felszíni formákat és a felszínén levő tárgyakat kisebbítve, felülnézetből és egy síkban ábrázolja.

De ez nem minden!

Mitől térkép a térkép?

A légi felvételek (azaz, a repülőgépről speciális kamerákkal készített fényképek) szintén felülnézetből mutatják azt a területet, amelyik fölött elhalad a repülőgép. Mégsem hívjuk ezeket térképeknek, vajon miért?

Nézd ezt a légifényképet, és hasonlítsd össze az ugyanarról a területről készített térképpel. A térképen sötétkék színű vonallal határolt terület megfelel a felvételen látható területtel. Könnyítésül, néhány épületet is azonosítottunk a térképen. Miben különbözik egymástól a légifénykép és a térkép?

Mindenekelőtt abban, hogy a térkép olyan információkat is közöl nekünk, amelyeket egy légifényképről közvetlenül nem olvashatunk (14. ábra).

Ilyenek például az utcanevek vagy épület rendeltetése (lehet múzeum, iskola, mozi stb, vagy egyszerű lakóépület). Ezenkívül, a térkép egyszerűsíti a légifényképen látható információt, és kihagyja azokat, amelyek a térkép rendeltetése szempontjából nem lényegesek. Színek, jelek, vonal- és betűtípusok felhasználásával a térképész eléri, hogy az ő műve olvasható, mindenki számára könnyen érthető legyen.

Az aránymérték

A térképnek két lényeges eleme van, amelyek nélkül képtelenek lennénk megfelelően használni: ez a méretarány és a jelmagyarázat.

A jelmagyarázat nélkül soha nem tudhatjuk meg, mit akart kifejezni a térképész a különböző színek, vonalak és jelek használatával,ahogy azt sem, miért nem írták meg a települések neveit ugyanazon betűmérettel. Atlaszokban a több térképre közös jelmagyarázatot az első oldalakra szokták elhelyezni. Egylapos térképen általában a térkép egyik alsó sarkára teszik, ez az ábrázolandó terület alakjától függ.

Minden térképen szerepelnie kell a méretaránynak. Enélkül nem tudhatjuk meg, mennyire kicsinyítették le az ábrázolt területet. Ha nincs meg ez az adat, akkor mi magunk nem tudunk légvonalban távolságokat mérni a térképeken. A térkép méretarányát arányszám formájában adják meg, jelentéséről már korábban olvashattál (lásd a 13. ábrát).

Nagyon gyakran az arányszámmal együtt a térképen egy vonalas mértéket (más néven aránymértéket) is találunk (15. ábra). Ennek segítségével meg tudjuk határozni, hogy a grafikailag megadott térképi távolság mekkora távolságnak felel meg a valóságban. Ha megnézed az atlaszod térképeit, akkor leolvashatod hány km-nek felel meg az aránymérték egy beosztása. Ilyen módon nagyon egyszerűen tudsz távolságokat mérni egy térképen, elegendő hozzá egy vonalzó vagy körző, valamint a térkép vonalas mértéke.

Egy angol nyelvű területeken készített térképen vagy atlaszban láthatod, hogy a méretarányt kétféleképpen, különböző mértékegységekkel adják meg. Ennek az oka, hogy bár minden ország alkalmazza a nemzetközileg elfogadott metrikus rendszert, azokban az országokban még nagyon népszerű és széles körben használják az angol szász mértékrendszert (16. ábra).