Szélesség és hosszúság

Földrajzi fokhálózat

Még az első fejezetben olvashattál arról, milyen nehézségekkel kell szembenézniük a térképészeknek, amikor a földgömböt papírra kell rajzolniuk, azaz térképet készíteni. A bemutatott térképeken láthattad, hogy a földfelszínt egy, vonalakból álló hálóval fedtük.

Ezek a vonalak lehetnek egyenesek, körök, körívek vagy ellipszisek. Ezt a képzeletbeli hálót nevezzük földrajzi fokhálózatnak.

1. ábra

A földrajzi fokhálózat lényeges szerepet játszik a tájékozódásban. Segítségével könnyen meg tudjuk határozni, hogy az általunk keresett földrajzi hely hol van a térképen. Ennek fontosságát már az ókori görögök is észrevették: ok voltak az elsok (Eratoszthenész és Ptolemaiosz), akik fokhálózatot szerkesztettek térképeikhez. A földrajzi fokhálózat alakja, az ot alkotó vonalak vezetése nagyon változatos lehet: a legegyszerűbb, párhuzamos egyenesekből álló hálózatokból indulva egészen a legelképzelhetetlenebb alakzatokig (1. ábra). A földrajzi fokhálózatot alkotó vonalakat szélességi és hosszúsági köröknek nevezzük.

Szélesség

2. ábra

Bolygónk egy képzeletbeli tengely körül forog. Ha erre a tengelyre merőlegesen húzunk egy kör alakú vonalat a földgömb legszélesebb részén, ez a kör alakú vonal két egyenlő részre osztja a gömböt. Ez az Egyenlítő, Földünk legnagyobb szélességi köre, hossza 40 076 km. Az összes többi, a forgástengelyre merőleges kör alakú vonal kisebb ennél. Ezek is szélességi körök, amelyek egymással párhuzamosak. Az északi- és a déli pólus felé haladva egyre kisebbek lesznek, maguk a pólusok a valóságban egyetlen egy pontot képeznek (2. ábra).

3. ábra

Az Egyenlítőtől északra találjuk az északi félgömböt és délre a déli félgömböt (3. ábra). Az északi félgömbön vannak az északi szélességi körök, rövidítve é.sz. A déli félgömbön pedig a déli szélességi körök helyezkednek, ezeket d.sz.-ként rövidítjük. Ez egy nélkülözhetetlen adat ahhoz, hogy valaminek (pl. egy városnak) a helyét meg tudjuk találni a térképen. Ez adja meg, hogy az Egyenlítőtől melyik irányban (észak vagy dél felé) kell keresnünk a kívánt földrajzi helyet.

4. ábra

A gömbön (illetve a földgömbön és a térképeken) fokban adjuk meg a keresett városok, hegycsúcsok stb. helyzetét. Az Egyenlítő a 0° szélességi fok, az Északi-sark az é.sz. 90°, a Déli-sark pedig a d.sz. 90°. A szélességi körök fokértékeit általában a térképkerethez közel, a térkép szélein olvashatjuk. Például, Budapest az é.sz. 47,5°-on fekszik (4. ábra).

5. ábra

Az Egyenlítőn és a pólusokon kívül vannak még olyan szélességi körök, amelyeket névvel különböztetünk meg a többitől. Ezeket nevezetes szélességi körökként ismerjük, és a térképeken kiemelten ábrázolják, legtöbbször szaggatott és vastagabb vonallal (5. ábra):

é.sz. 66,5° Északi-sarkkör
é.sz. 23,5° Ráktérítő
d.sz. 23,5° Baktérítő
d.sz. 66,5° Déli-sarkkör

Hosszúság

6. ábra

Ha megnézed a földgömböt és a térképet nem csak szélességi körökkel van körülhálózva a Föld. Olyan vonalakat is látsz, amelyek merőlegesen metszik a szélességi köröket, és a pólusokon (az Északi- és Déli-sarkon) metszik egymást. Ezeket hosszúsági köröknek hívjuk (6. ábra).

7. ábra

A hosszúsági köröket szintén fokokban adjuk meg. Mivel az összes hosszúsági kör két egyenlő félgömbre osztja a Földet, a tudósoknak ki kellett választaniuk egyet, amelyet kezdőmeridiánként használjuk (vagyis, ugyanolyan jelentőséggel bír, mint az Egyenlítő a szélességi körök esetén). A történelem során több kezdő hosszúsági kört használtak, jelenleg a Greenwichen átmenő hosszúsági kört tekintjük kezdőnek. Greenwich ma London (Anglia fővárosa) része, itt található az egykori Királyi Obszervatórium épülete, amely ma múzeumként működik (7. ábra).

8. ábra

A Greenwichi kezdő hosszúsági kör a földgömböt egy nyugati és egy keleti félgömbre osztja. Ennek megfelelően különböztetünk nyugati hosszúságot (ny.h.) és keleti hosszúságot (k. h.). Greenwichtől Ny-ra és K-re összesen 180 db. hosszúsági kört találunk (8. ábra).

Tájékozódás a földgömbön

9. ábra

A tájékozódásban fontos ismerni mind a szélességi, mind a hosszúsági értéket. Ha az egyik hiányzik, akkor már komoly nehézségekkel kell szembenéznünk egy földrajzi pont helyzetének a meghatározásakor. Erre a legismertebb példa egy francia író kezéből származik: Jules Verne, aki a "Grant kapitány gyermekei" című kalandregényével örökítette meg ezt a témát. Ebben a regényben egy üzenetet tartalmazó üveget találnak egy cápa gyomrában. Az üzenetet Grant kapitány dobta a tengerbe, aki hajótörött egy szigeten. Mivel nem tudják olvasni a sziget nevét, és csak a földrajzi szélesség vehető ki a papírmaradékon, hosszú és kalandos utat tesznek meg a Föld körül a 37° 11´ déli szélességi kör mentén, amíg megtalálják Grant kapitányt (9. ábra).

10. ábra

11. ábra

Hasonló lenne a helyzet, ha Budapest földrajzi koordinátái közül csak a földrajzi szélességet ismernénk. Ha megnézzük egy térképen, csak Európában jó néhány jelentősebb város fekszik a 47° északi szélesség közelében: Innsbruck Ausztria-, Zürich Svájc-, és Díjon Franciaországban (10. ábra). De ha a város földrajzi hosszúságát is ismerjük, akkor egyértelművé válik a helyzete (Budapest esetén a földrajzi hosszúság k.h. 19°) (11. ábra).