Milyen térképek vannak?

Méretarányuk szerint osztályozzuk a térképeket!

1. ábra

A térképeket különböző szempontok szerint tudjuk osztályozni: ezek közül a leggyakoribbak a méretarány és a tartalom szerinti osztályozás

A baloldali ábrán ugyanarról a területről három térképet látsz. Míg a legfelsőbb térképen 1 cm a valóságban 850 000 cm-nek (vagyis 8500 m-nek) felel meg, a legalsóbb térképen 1 cm már 20 000 000 cm-rel (200 000 m-rel, 200 km-rel) lesz egyenlő a valóságban. Azaz, felülről lefelé ugyanakkora térképfelületen a bemutatott terület egyre nagyobb, de emiatt az ábrázolás részletessége csökken. Míg az első térképen könnyen felismerheted a legfontosabb, településeket összekötő utakat, a legalsóbb térképen már csak fel tudjuk ismerni a Balaton körvonalait Magyarország területén.

Egy térkép lehet:

- nagy méretarányú (nagyon részletes, például 1:10 000 ).

- közepes méretarányú (kevésbé részletes, például 1:100 000).

- kis méretarányú (kis részletességű, például 1:1000 000).

Egyszerű következtetni, hogy minél kisebb az arányszám (így is hívják a méretarányt) jobb oldalán olvasható érték (a valódi távolság), annál részletesebb lesz a térkép, és nagyobbnak tekintjük a méretarányt.

A nagy méretarányú térképek felső határát kb. az 1:10 000-es méretarány képezi. Ezeket elsősorban szakemberek használják munkájukban: a földtulajdon meghatározása, útépítés stb. Közepes méretarányú térképnek tekinthetjük azt, amelynek méretaránya az 1:10 000 és 1:200 000 között van. Ezek közül a legismertebbek a turistatérképek. Az 1:200 000 méretarány egyben a kis méretarányú térképek alsó határa is, ide sorolhatók a tantermekben használt világtérképek.

Tartalmuk szerint osztályozzuk a térképeket!

Az iskolában a leggyakrabban földrajzi és közigazgatási térképekkel találkozunk. A földrajzi térképek kis méretarányban készülnek, és nagyobb területeket (országrészek, országok, földrészek vagy az egész Földet) mutatnak be: mindenekelőtt áttekintést adnak az adott terület vízrajzáról és domborzatáról. A méretaránytól függően ezt ki lehet egészíteni a fontosabb közlekedési vonalakkal (utakkal, vasutakkal), jelentősebb településekkel (fővárosok, megyeszékhelyek, városok), illetve a megye- és országhatárokkal is (2. ábra).

A földrajzi térképekkel ellentétben, a közigazgatási térképek nem mutatják a domborzatot: ezek a közepes vagy kis méretarányú térképek elsősorban az adott terület (megye, ország) közigazgatási határait (település-, megye-, országhatárt) ábrázolja. A földrajzi térképpel összehasonlítva a településeket és a közlekedési vonalakat kiemelve ábrázolja, míg a vízrajzot nem annyira részletesen (3. ábra).

Ha összehasonlítjuk a 2. és 3. ábrán látható térképeket, akkor észrevehetjük, hogy a két fajta térképen másképpen alkalmazzuk a színeket. Ennek magyarázatát az "Egyéb színek a térképen" című témában olvashatod.

A tematikus térképek

Az atlaszokat először a Természetismeret, Környezetismeret, később a Földrajz órán használhattad. Ezekben a földrajzi és közigazgatási térképek mellett tematikus térképeket (szaktérképeket) is találhatunk. A nevéből is adódik, hogy ezek a térképek egy kiválasztott témát (szaktartalmat) ábrázol.

A térképen feldolgozható témák száma óriási: általában minden tudományos adatot tudunk ábrázolni ezeken a térképeken,mint pl. a 4. ábrán látható középhőmérsékleti térkép. Szintén tematikus térképen követhetjük nyomon egy terület fejlődését a századok folyamán: az 5. ábrán Budapest területi fejlődését mutatjuk be, a középkortól kezdve napjainkig (5. ábra).

Ezen a két példán szintén megfigyelheted,hogy a tematikus térképeken a színeknek más jelentése van, mint a földrajzi térképeken: erre a kérdésre a Domborzatábrázolás című fejezetben vissza fogunk térni.

A tematikus térképek nagyon fontos szerepet játszanak, amikor földrajzot és történelmet tanulunk: segítségükkel a tanár szemléletesebben tudja bemutatni a szóban forgó területen előforduló természeti jelenségeket, illetve nyomon követhetjük az idők során megtörtént különböző történelmi eseményeket egy adott országon vagy földrészen belül (6. ábra).

6. ábra

Turista-, autó- és várostérképek

Nem szeretnénk befejezni ezt a fejezetet anélkül, hogy három olyan térképet be ne mutassunk, amelyekkel az iskolán kívül is gyakran fogsz találkozni: a turista-, az autó- és a várostérkép. Mind a hármat tájékozódási térképnek tekinthetjük, mivel rendeltetésétől függően a kirándulókat, autóvezetőket vagy turistákat segíti egy tájon, a közúton vagy településen eligazodni.

A turistatérképeken a kirándulók számára lényeges információkat kiemelten rajzolják: ezek közül legfontosabb a turistautak és az adott tájon átmenő ösvények, földutak stb. A terület domborzati formáit, vizeit is célszerű részletesen ábrázolni, mivel így pontosabban tudjuk őket azonosítani és ily módon meg tudjuk állapítani jelenlegi helyzetüket. A térképen találhatunk még kempinghelyeket, turistaházakat, erdei pihenőket, kilátókat, várromokat, barlangokat stb.: mind ami érdekes lehet egy kirándulónak jelek segítségével jelenítjük meg (7. ábra).

Az autótérképeken a gépkocsivezetők részére a fontosabb adatok ki vannak emelve: az úttípusok (autópálya, országos főutak, összekötő utak, egyéb utak és földutak), az útszámok és az utak mentén található pihenőhelyek, benzinkutak, szállások és autószervizek. E térképek lényeges jellemzője, hogy az egyes települések közti távolságokat is megadják (8. ábra).

A várostérképek (9. ábra) olyan információkat tartalmaz,amelyek a más országból érkező turista számára nélkülözhetetlenek, és három csoportban foglalhatók össze:

- Tömegközlekedés: a villamosok, trolibuszok, metró, földalatti útvonalai, járatszámok, megállók megjelenítése.
- Ellátó egységek: szállodák, utazási irodák, éttermek stb. ábrázolása.
- Kulturális és egyéb intézmények: színházak, múzeumok, templomok, emlékművek, sportpályák stb.