Jelek a térképeken
|
Milyen jelek vannak? |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
1. ábra |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A jelek nagyon fontos kifejezési eszközök a térképészek kezében. Majdnem minden térképen, valamilyen formában találkozhatsz jelekkel. A méretarány kisebbítésével egyre fontosabb szerepet játszanak a jelek a települések ábrazolásában. Ilyenkor a jel (általában kör alakú, de négyzet is lehet) megadja a település helyét (helyzetét). Kitöltése vagy alakja a település más jellemzőjére utál. Ezek a pontszerű jelek (1. ábra).
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
2. ábra |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Jeleket használunk, amikor kis méretarányú térképeken ábrázoljuk az utakat, vasutakat, közigazgatási határokat. Ezeket vonalas jeleknek nevezzük (2. ábra).
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
3. ábra |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Mértani és képszerű jeleket is különböztethetünk. A mértani jelek azok, amelyeket geometriai alakzatok felhasználásával rajzolunk (3. ábra). Ilyen jeleket használunk, például, a települések ábrázolásakor. A képszerű jelek nagyon hasonlítanak a térképen ábrázolandó téma valódi kinézetére. Ezekkel a jelekkel gyakran találkozhatsz az iskolai atlaszokban (4. ábra).
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
4. ábra Jelek a víz- és domborzatábrázolásban |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
5. ábra |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A jelek egy egész terület kiterjedését is töltheti: ilyenkor azt is kifejezi, hogy ezen a területen mi fordul elő (mit találunk meg). Erre egy hagyományosnak tekinthető példa a mocsarak és nádas területek ábrazolása (5. ábra).
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
6. ábra |
7. ábra |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A vizek ábrazolásáról szóló fejezetben már esett szó a mocsarakról, most újabb példákat mutatunk a vízeséseknek (6. ábra) és a gátaknak (7. ábra) jelekkel történő ábrázolásáról.
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
8. ábra |
9. ábra |
10. ábra |
11. ábra |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A domborzatábrázolásnál szintén szükségünk van a jelekre: a turistatérképeken olyan tereptárgyakat jelölhetünk velük, amelyek a terepen egy pontra vonatkoznak, és kiemelt jelentőséggel bírnak a tájékozódásban. Ilyenek a nagy sziklák (8. ábra), a barlangok (9. ábra), és a magas, magányos fák (10. ábra). De a jelek a felületi színezést is kiegészíthetik: erről is már beszéltünk az előző fejezetben, amikor a gyümölcsös és szőlős területek ábrázolásáról volt szó (11. ábra). |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| A tematikus térképeken a jelek segítenek a szaktartalom ábrázolásában. Az iskolai atlaszokban általában jelekkel adják meg a bányakincseket és az iparágakat.
Ezek ábrázolása országonként, sőt egy országon belül is kiadónként változhat. A bányakincsek és iparágak magyar iskolai atlaszokban jelekkel történő ábrázolásáról néhány példát a következő táblázatban összefoglalva megmutatjuk:
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
